Tóth Margit, 1989: hogyan indult újra a műhely

A rendszerváltás éve. A pestszentlőrinci műhely lakat alatt — az államosított Zsinór Ipari Szövetkezet épp végelszámolás alatt áll. Az utolsó megrendelést 1987-ben adták ki, azóta a gépek pihennek. Tóth Margit, az alapító Kuna Béla unokája, egy bőrönd mintával, egy varrógéppel és egy húszas évek fonatológépével kezd újra. A gépet a Szövetkezetből hozza el — a felszámoló biztos egy üveg pálinkáért engedi haza. Még ma is működik: ezen a gépen sodródik az a szál, amiből a 7. huszárezred vállrózsája készül. Margit néni szerint a legnehezebb nem a piac volt, hanem a tudás. A régi mesterek nyugdíjasok lettek vagy meghaltak. A fiatalok nem tanulták ezt a szakmát. Évekbe telt, mire újra meg lehetett tanulni a kikötött gombokat, a fonatolt zsinórokat, a kézi rojtokat. 1990-ben az első nagy megrendelés az Operaházból érkezett: a függönyök díszzsinórjait kellett pótolni. Margit néni egyedül dolgozott három hónapot. Azóta minden generáció tanul a következő szakmától. Ma, 36 évvel később, ugyanazok a gépek dolgoznak. Csak a kezek változnak.